Gyógytestnevelés

Gyógytestnevelésre utalt tanuló az, aki mozgásszervi és/vagy belgyógyászati panaszok miatt a szakorvos betegsége szerinti gyógytestnevelésre javasol, akit e javaslat alapján az iskolai gyermekgyógyász orvos gyógytestnevelési (gyógytestnevelés II/A vagy II/B) csoportba sorol, s számára a gyógytestnevelo tanár a panaszok megszuntetésére irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elo.

A mozgásfejleszto pedagógus, gyógytestnevelo gyógyító-nevelo munkája csak akkor lehet eredményes, ha pozitív egyéniségéhez magas szakmai tudás is társul. Feladatai:

  • A hozzá beosztott gyermekek csoportba rendezése (elváltozás, életkor, nem szerint), s panaszaik enyhítése az összesíto névsor alapján.
  • Szoros kapcsolattartás a szülovel, az iskolaorvossal, az intézménnyel, pl: nyílt nap, szüloi értekezlet, üzeno-értesíto füzet, fogadó óra, hospitálás.
  • Adminisztratív teendok: könnyített és gyógytestnevelési napló, gyógytestnevelési tájékoztató füzet, gyógytestnevelési orvosi nyilvántartólap kezelése, kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevo tanulókról, igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatvány kezelése, tanterv, gyógytestnevelési ütemterv készítése (mely tartalmazza az egyes elváltozások javasolt, káros mozgásanyagát).

A gyógytestnevelés célja

  • Az egészség megorzésének, helyreállításának elomozdítása.
  • A rehabilitáció eredményességének elosegítése.
  • Az érintett egészségi állapotának nyomon követésével, mérésével az állapot szinten tartása.
  • Az alkalmazkodóképesség növelésével segítve a gyermek/növendék helytállását az óvodában, iskolában.

A gyógytestnevelés feladatai

  • A gyermek/tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szurovizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
  • A szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállítása, javítása mellett a testi képességek, a mozgáskészség, a mozgásmuveltség fejlesztése a tanulók speciális igényeihez alkalmazkodva.
  • A mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció.

A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelo szakértelemmel mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erosíteni, fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag segítségével tudja megvalósítani:

  • mobilizáló, nyújtó, erosíto hatású gyakorlatok,
  • légzési-, relaxációs gyakorlatok,
  • táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz kapcsolódva.

Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport különböző területéről választják.

Felosztása:

  1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai (ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek, csípoizületi deformitások, térd- és lábszárelváltozások, a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai).
  2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség, asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v. neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség, epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás, sérülés utáni állapotok).

A gyógytestnevelési tanterv nem írja elo részletesen az anyagot, feladatokat fogalmaz meg, s megjelöli az elsajátítandó mozgásanyag fobb csoportjait, valamint az ellenjavallt testgyakorlatokat. A gyógytestnevelési tanterv diagnózis-csoportonkénti felosztásban tartalmazza az anyagot. Elsosorban a betegség stagnáló vagy elorehaladó volta, a mozgásállapot és az életkor határozza meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan), akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat, a fejlodés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlodés bekövetkezésének idejét csak valószínusíteni lehet.

Az ismeretközlés módszereiben kiemelt a bemutatás, magyarázat, a gyakorlás során pedig a hibajavítás, ellenorzés, a tükör elotti megfigyeltetés. Fontos, hogy a gyereknek pontos ismerete legyen a helyes mozgásról. Csak a naponta végzett speciális testmozgás vezet eredményre, ezért a testnevelés mozgásanyagába be kell építeni a gyógytestnevelés mozgásanyag egyes elemeit.

Minden tanév elején az iskolaorvos szurést végez (az új tanulókat vizsgálja meg). Ha valamely gyermeknél mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál tanácsolja, az iskolásnak kötelezoen eloírja a gyógytestnevelési fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezeto, iskolaigazgató mellett a szülo, az osztályfonök és a testnevelo aláírásával igazolja (az összesíto lapon), hogy tudomásul vette a gyermek gyógytestnevelésre utalását. A leggyakrabban jelentkezo mozgásszervi problémák: tartáshibák, kezdodo mellkas és gerincdeformitások, a lábak statikai rendellenességei, mely eleinte ügyetlenebb mozgásban, fáradékonyságban, késobb teljesítménybeli elmaradásban is megmutatkozik (a fejlodési diszharmónia mellett).

A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a kötelezo tanórai foglalkozások részét képezik. Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái:

  • könnyített testnevelés : I. kategória
  • gyógytestnevelés: II. kategória

Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb mértéku egészségi, funkcionális állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt.

II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán is részt vehetnek.
II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt.
– átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés alól: III. kategória.

A kategorizálás idotartama általában ½ - 1 év. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain 8-16 fo foglalkoztatható (ép értelmu, ortopédiai elváltozásban szenvedo gyermek esetében). Az indulási csoportokat, azok létszámkereteit az év eleji szakorvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet kialakítani. A gyógytestnevelési órán részt vevo tanulókat a gyógytestnevelo érdemjeggyel értékeli, mindig a tanuló önmagához mért fejlodését figyelembe véve. (E mellett a nyilvántartási lapon a diagnózis mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, elozo betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie). Az év végi eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával a tanuló nyilvántartási lapjára rá kell vezetni a tanuló következo évi testnevelési kategóriába sorolását is. Ennek az adatnyilvántartásnak tükröznie kell a tanuló állapotában történt pozitív vagy negatív változást.

A gyógytestnevelés megszervezéséhez a tanítási órák száma heti 3 (kötelezo), ebbol két óra összevonható. Ezenkívül heti 3 tanóra áll rendelkezésre ilyen célokra az iskola órakeretén felül.

E tantervek gyógyító jellegükbol fakadóan mozgásterhelési keretekben adják meg a követelményeket.

A gyógytestnevelés nálunk ötvöz néhány sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, néhány terápiás eljárást illetve azok elemeti (pl: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia, gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatás, sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyag, játék). Elsodleges feladta a különféle testi deformitásokkal rendelkezo illetve károsodott egészségi állapotú tanulókat saját szintjükhöz képest „elore léptetni”, melyet mozgással, az alkalmazott gyakorlatanyaggal (mely nem ellenjavallt számukra) lehet elérni.

A kórforma, a mozgásállapot ismeretében kituzött rehabilitációs fejlesztési céloknak megfeleloen egyénre szabottan, sérülés-specifikusan kell megválasztani az alkalmazandó módszert, eljárást és az ehhez tartozó eszközöket, mozgásanyagot.

A munka sokrétusége fokozott szakmai felkészültséget, felelosséget kreativitást, együttmuködést igényel.

Foglalkoztatási formák: csoportos óra, kiscsoportos óra (3-5 fo). A foglalkozás akkor éri el célját, ha a gyermek irányítással, (nem állandó) korrigálással el tudja sajátítani azokat a mozgásformákat, amelyek által fejlodik.

Foglalkoztatási színterek: tanrendbe iktatott délelotti tornaszobai, szabadtéri órák, délutáni foglalkozások.

A gyógytestnevelési foglalkozások mellett – a mozgásigény kielégítésére rendszeres sporttevékenységeket biztosít az iskola (pl: reggeli torna a kollégiumban, napi 5' az egészségért – 3. szüneti torna illetve futás, sportkör, kirándulás, napi séta, kerékpározás), mellyel no a szervezet teherbíró képessége, s lehetové válik az egészséges életmód szokásainak kialakítása.

52. § (8) bekezdés szerint a gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fos csoportonként az iskola órakeretén felül heti 3 óra áll rendelkezésre.

Megvalósítása:

  • Az óvodásoknál elsodleges megelozésként csoportos foglalkozás.
  • Kisiskolásoknál heti 3 óra testnevelés, melybol heti egyszer rész vehetnek a gyógypedagógiai és terápiás célú lovagoltatásban is (tanrendbe iktatva). Náluk a gyógytestnevelés mozgásanyaga egyénenként épül be az órai munkába. Döntoen itt is megelozés zajlik: a Magyar Gerincgyógyászati Társaság a helyes testtartásért felelos izomero és izomnyújthatóság vizsgálata – izomtesztjének elvégeztetése után az általános gerinctornán felül még az Alapozó terápia elemei (elemi mozgásmintákra és a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex, több agyi területre kiterjedo idegrendszer-fejlesztési módszer) is bekerülnek a foglalkozásokba (pl.: testséma, térben való tájékozódás fejlesztése).
  • Az alapfokú iskola keretein belül a gyógytestnevelés gyakorlatanyagában a korrekció, a késobbi osztályfokoknál pedig emellett az állapot szinten tartása kerül megvalósításra.
  • Kívánatos, hogy a munka a növendék egész személyiségének pozitív fejlodését szolgálja.

Az értékelés szempontjai állapottól függoen:

  • órán való aktív együttmuködés, feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaratero, önfegyelem)
  • saját diagnózis tudatosítása
  • a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése.
  • játékos utánzó gyakorlatokkal, késobb szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen az önálló ütemezésig)
  • az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása (a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenorzés,
  • legalább egy kéziszer eszközszintu használata pl: labda,
  • kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás elsajátítása

mindezek egyéni képességeknek megfeleloen.

Az eredményességhez szinte nélkülözhetetlen az iskolaorvos-védono, ápolónok, az osztályfonökök, gyámok, szülok, gyermekek, tágabban a szakorvosok, pszichológus, szakérto team munkája, olykor napi kapcsolata.

A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain használandó taneszközök:

  • nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz),
  • auditív és vizuális információhordozók (hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról),
  • kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, különbözo méretu gumi- vagy muanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák, 1 és 2 kg-s kézisúlyzók, tépozáras súlyzók, fitt-ball labdák különbözo méretben),
  • sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad, bordásfal, domború bordásfal, talajszonyeg, filcszonyeg, mászórúd, mászókötél, lengokötél, húzókötél, szabadtéri függoszertartó állvány és mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyuru, nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és kosárlabdaállvány gyuruvel, kézilabda, röplabda és röplabdaállvány hálóval, tollasüto és tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütok és labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna, labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél, vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony, tenyérellenállás, rögzíto gumik, vízi járda, polifom)
  • egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók, testsúlyméro, mentoláda)
  • nevelõi segédletek (módszertani kiadványok, gyakorlatgyujtemények, gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok).

Forrás: http://gyogypedhomok.atw.hu/GYOGYTESI.HTML

Szeged Gyermekváró magánrendelés,
Hajnóczy u. 18.

Szeged SZTE Gyermekklinika, Koraszülött utógondozás és rehabilitáció,
Korányi fasor 14-15.

Bejelentkezés: 70-22-11-201