Halláscsökkenés

Mai civilizált világunk a kommunikáción alapul, emiatt az egyén, aki halláscsökkenésben, következményes beszédkárosodásban szenved, az egészséges embertársaival szemben hátrányos helyzetbe kerül. Az információcserén alapuló egyre erősödő versenyhelyzet napjaink jellemzője. Ebből a “versenyből” a halláskárosodásban szenvedő betegek megfelelő orvosi és társadalmi segítség nélkül csak vesztesként kerülhetnek ki.

A probléma nagyságát és jelentőségét támasztják alá azok a megdöbbentő adatok, amely szerint a civilizált világunk 10,7%-ának “idegi jellegű” halláskárosodása, 1,15%-nak teljes süketsége van. E gyakori előfordulás miatt az idegi jellegű belsőfül betegségek a leggyakoribb krónikus betegségek közé sorolhatók.

Statisztikai adatok alapján e betegek száma, sajnos, progresszíven növekszik. 1000 újszülöttből egy gyermek halláskárosodással születik. Később az idegi jellegű halláscsökkenés , a 18 év alatti gyerekek közül 1000-bôl 17 -et, 65 év feletti korosztályból pedig már 314 beteget érint.

A 75 év felett, a presbyacusis fokozódása miatt a populáció 50%-ának halláskárosodásával kell számolni. Jelenleg a gazdaságilag fejlett országokban a lakosság 2,3%-a visel hallókészüléket, s becslések szerint további 5,8%-nak lenne szüksége hallókészülékre.

A civilizált populáció 18%-nak van fülzúgása, s a népesség 2,4%-nak a fülzúgása már olyan fokú, hogy e betegek élete csak kezeléssel tehető elviselhetőbbé. Csak az Egyesült Államokban 3-5 millióra becsülik a Ménière betegek számát, ami évente 100.000 új esettel szaporodik , s ugyanitt 30 millió ember dolgozik hallást károsító zajos munkahelyen. Emiatt 10 mi ember szenved zajártalomban és évente 25.000 embernek alakul ki hirtelen halláscsökkenése.

A halláskutatás és a hallásjavítás területén a magyar kutatók úttörõ szerepet játszottak. Meg kell említenünk Politzer Ádámot, aki még a 19. században nagyon sokat tett a halláscsökkenések kiderítése.

Az ő klinikáján dolgozott Bárány Róbert is, aki az egyensúlyszerv vizsgálatával foglalkozott és felfedezte az egyensúlyszerv vizsgálatának és kezelésének legújabb módszereit. Kutatásaiért 1914-ben Nobel-díjat kapott.

A hallásélettan és a hallásvizsgálatok tökéletesítése nyomán pedig Békésy György nevét kell említenünk, aki munkásságáért szintén Nobel-díjat kapott.

A halláscsökkenéseknek két nagy típusát különböztethetjük meg.
A vezetéses típusú halláscsökkenés esetében a probléma a hangbevezető rendszerben van. Az idegi jellegű halláscsökéseknél a belsőfül, a hallóideg vagy az agy területén van az elváltozás.

Vezetéses halláscsökkenés

A vezetéses halláscsökkenés egy olyan általános kifejezés, amit a középfül, vagy a külső fül kóros elváltozásaiból fakadó halláscsökkenés kifejezésére használunk. A rendellenesség forrása fakadhat a hallójáratból, a középfüli üregből, a dobhártyából, az Eustach kürtből, vagy akár egyszerre ezen szervek együttes elváltozásából is.

Ezen kóros elváltozások, mint pl. a fülzsír túlzott felgyülemlése, az otosclerosis, vagy a dobhártya károsodása, kilyukadása következtében a hanghullámok nem tudják megfelelő formában elérni a belső fület.


Sajnos látszólag minden fájdalmas tünet nélkül a gyerekek krónikus vizenyős és nyákos középfül gyulladása is ide tartozik. Szerencsére sok lehetőség áll rendelkezésünkre a vezetéses hallásvesztés orvosi kezelésére.

Általában a vezetéses hallásvesztés, a mélyebb frekvenciákon különösen, vagy akár minden frekvencián arányosan okozhat halláscsökkenést, a gyengétől a közepes mértékig. Ez a fajta hallásvesztés nem feltétlenül utal a csiga-szintű kóros elváltozások, recruitment problémáinak jelenlétére. A gyermekek esetében különösen nehéz a diagnózis, mert gyakran tapasztalható heti, vagy akár napi ingadozás a páciens hallásszintjében. A mikroszkópos fül vizsgálat és az audiológia hallás vizsgálat elengedhetetlen. A gyermekek hallás szűrése nagyon fontos.


Az elmúlt években folytatott tanulmányok igazolták számunkra, hogy a vezetéses hallásvesztés kialakulása nagymértékben negatív hatást gyakorol a verbális beszéd fejlődésére és így gyakran ennek egyenes következménye a gyenge iskolai teljesítmény. Továbbá, találunk bizonyítékokat arra nézve is, hogy a vezetéses hallásvesztés hosszú távú jelenléte szintén negatív hatással van az agy komplex hallóinger feldolgozó központjára is. Ezért hangsúlyozmán hogy a gyermekek hallásszűrése nagyon fontos az ilyen jellegű betegségek minél előbbi felfedezése és kezelés szempontjából.

Idegi jellegű halláscsökkenés

A halláscsökkenések többségét az idegi típusú hallásromlás teszi ki. Nagyon sokféle okból alakulhat ki, így lehet öröklődő betegség, méhen belüli vagy szülés alatti károsodás következménye, okozhatja vegyszerek és gyógyszerek toxikus hatása, fertőzések, erős zaj, vérellátási zavarok, viszonylag gyakran ismeretlen okból, hirtelen alakul ki, és végül leggyakoribb az időskori halláscsökkenés (presbyacusis). Sokszor más panasz is társul hozzá, így fülzúgás (tinnitus) és szédülés (vertigo), ami nemritkán jobban zavarja a beteget, mint maga a halláscsökkenés.

Serdülő és fiatal felnőtt korban ugyancsak felléphet halláscsökkenés, melynek hátterében a hallóideg vírusos gyulladása okozhat. A betegség szédüléssel, hányingerrel, és hányással is társul. Kiemelendő a herpes zoster vírusfertőzés, amely a hallóideg mellett az arcideget is érintheti. Ennek következtében az arcizmok bénulása is felléphet. Szerencsére ritkán egyik napról a másikra látszólag minden ok nélkül is kialakulhat idegi jellegű halláscsökkenés. Ennek mértéke a kisfokú hallásromástól egészen a teljes süketségig terjedhet. A kiváltó okként keringési zavart, vírusfertőzést, hormonális zavart, immunproblémát, zajártalmat felételezünk. A kezelésnél alapvető a minél előbbi gyógyszeres, szükség esetné infúziós beavatkozás. Itt az időtényezőnek nagyon nagy jelentősége van, mert az időben alkalmazott terápia az átmeneti zavarok esetében akár teljes gyógyulást is hozhat.

A felnőttkori halláscsökkenés leggyakoribb oka a zajártalom. Minden erős zajforrás, mint például a famegmunkáló eszközök, nehézgépezet, erős robbanás károsíthatja a belsőfület. Minden 85 decibelnél erősebb zaj károsít. A zajártalom iránti érzékenység egyénekként változhat, de mindenki veszít a hallásából, ha hosszú ideig van kitéve erős zajnak.

A presbycusis a hallásvesztések legelterjedtebb fajtája és szorosan összekapcsolódik az öregedési folyamattal. A hallásromolás a szőrsejtek fokozatos romlásával, elhalásával magyarázható. Ezen szőrsejtek elhalásának mértéke természetesen egyénenként változó. A folyamat sokakkal az ötvenes éveik elején játszódik le, míg másoknál akár 80 éves korban is elhanyagolható az érzékelő sejtek számának csökkenése.

A hallásérzékenység fokozatos hanyatlása már 18 éves kortól elkezdődik, de tulajdonképpen "kézzelfogható" romás csak később jelentkezik. A beszéd és környezeti hangok érzékelésében jelentkező változásait csak 60 éves kor körül tapasztalhatjuk.

A presbycusisnak minden embernél különböző a progressziója, ami azt jelenti, hogy amíg egyesek már viszonylag fiatal korukban szembesülnek a halláscsökkenéssel, addig vannak, akiknél ezek a problémák soha nem, vagy csak öregebb korban jelentkeznek. A presbycusis-t, mind a hallásérzékenység, mind pedig a beszédértés terén bekövetkezett romlás jellemzi.

A hallásérzékenységben bekövetkezett hanyatlás a legtöbbször egyszerre kétoldali (bilaterális), szimmetrikus, folyamatos (progresszív) és idegi jellegű.

Általában a magasabb frekvenciatartományokban tetőzik, de fellelhető a többi frekvenciasávon is. A presbycusisnál léteznek nemiségből fakadó különbségek is, mert amíg a férfiak magasfrekvenciás konfigurációi inkább lejtős képet mutatnak, addig nők esetében ezek laposan helyezkednek el. A férfiak többnyire súlyosabban érintettek, mint a nők. Az öregkori nagyothallás első jelei, hogy a zajos környezetben - pl. családi összejöveteleken - való nehézkes beszédértés, valamint a halk környezeti hangok - pl. a távoli madárcsicsergés - eltűnésében mutatkoznak meg először.

Előfordul, hogy valakinél az első tünetek 60 éves kor körül már jelentkeznek, míg mások hallása 90 évesen is ép. Hallókészülék alkalmazásával a presbycusis-hoz kapcsolódó hallásvesztés nagymértékben javítható.

Hallászavarok esetén a hátterében ritkán központi idegrendszeri daganatok is állhatnak

A halláscsökkenések tünetei és azok felismerése

A vezetéses halláscsökkenésre jellemző, hogy a hallászavar mellett a kiváltó betegség tünetei dominálnak. Akut középfülgyulladás esetén a halláscsökkenés mellett magas láz, fájdalom, fülfolyás lehetnek a jellemzőek.

Az otosclerosis esetén a betegség a 20 évekre válik egyértelművé, a betegség lefolyását terhesség gyorsítja. A kengyel mikrosebészeti pótlásával a hallás visszaadható.

Sajnos nagyon sok esetben látszólag nincs tünet, csak indirekt jelek utalnak a halláscsökkenésre. Ilyenek gyerek korban a gügyögő beszéd, gyakori visszakérdezés, selypítés, dadogás, beszédzavarok, dyslexia, magatartás zavarok, gátlásosság, félénkség, stb.

Ezekben az esetekben igen gyakran serosus vagy mucosus krónikus középfül gyulladás áll a háttérben. Ezeket a betegségeket maradéktalanul gyógyyítani tudjuk. Ilyen esetekben feltétlenül forduljon hozzánk fül- orr- gégész szakorvoshoz.

Veleszületett süketség esetén a gyermek nem reagál a zajokra, hangokra. Már az egészen kicsi újszülöttek is hallják a hangokat, erősebb zajra, pl. a csengő hangjára felébrednek, összerezzenek három hónapos korban.

Hathónapos korra a csecsemő odafordul a zajokra és elkezd gőgicsélni. Ha felmerül a halláskárosodás gyanúja, mindenképpen el kell végezni a gyermek hallásvizsgálatát, hiszen a beszédfejlődéshez elengedhetetlen a hallás megléte. Ezek a gyerekek kezdettől fogva speciális foglalkozást igényelnek.

Ha a nagyothallás hátterében vírusos herpes zoster fertőzés áll, akkor az érintett agyidegek (a hallóideg és az arcideg) által ellátott területen, a fülkagylón és a hallójáratban apró, igen fájdalmas hólyagocskák láthatók, melyek tartalma víztiszta. Ezen elváltozások később pörkösödnek, majd leszáradnak. A betegség kísérő tünete az erős fájdalom, a fejfájás, szédülés és hányinger. Az arcideg érintettsége következtében az arcizmok bénulás is bekövetkezhet. A halláscsökkenés oka az igen érzékeny belsőfül szőrsejtek károsodása ill. pusztulása.
Az idegrendszeri tünetek (nagyothallás, bénulás) lehetnek átmenetiek , néha azonban véglegesen megmaradnak.

A zajártalom következtében kialakuló halláscsökkenés jellemezője, hogy a halláskiesés a magasabb hangoknál kezdődik, és innen terjed a mélyebb frekvenciák felé. E formát fülcsengés is kíséri. Az időskori halláscsökkenés tünetei is hasonlóak. Itt eleinte ugyancsak a magasabb frekvenciájú hangok hallása esik ki, majd később a mélyebb hangoké. Jellegzetes jele a 4000Hz-en jelentkező és audiogrammon jól kimutatható „zajcsipke”.

Amennyiben a betegség oka valamilyen központi idegrendszeri daganat, akkor számos egyéb idegrendszeri tünet kíséri a hallászavart, mint például fülzúgás, szédülés, járászavar, fejfájás, hányás.
A hallászavarok kivizsgálása minden esetben fül-orr-gégész feladata. A hallás vizsgálata legegyszerűbben hangvilla segítségével történhet. E vizsgálat alapján a vezetéses és idegi halláscsökkenést már el lehet különíteni. További speciális audiológia vizsgáltok végzése is szükséges lehet. Bizonyos esetekben képalkotó. CT-, MRI-vizsgálat elvégzése is indokolt lehet.

Kezelése

A vezetéses halláscsökkenés esetén a kiváltó alapbetegséget kell kezelni, pl. középfülgyulladás estén antibiotikum-terápiát kell alkalmazni. Krónikus savós és nyákos középfülgyulladás esetén ventillációs tubust kell beülteti, s a gyermek hallása azonnal tökéletessé válik.

Otosclerosis esetén a megoldás mikrosebészi, hiszen a kengyel eltávolítása, valamint protézissel történő helyettesítése szükséges.

Amennyiben a beteg nem fogadja el ezt a megoldást, a hallókészülék lehet az alternatíva. Hallókészülékek jelentenek megoldást az idegi eredetű maradandó halláskárosodás tüneteinek enyhítésében. Számos típusú készüléket forgalmaznak ma már.

A zsebbe helyezhető hallókészülékeknél az eszköz egyik része a fülben van, az erősítő dobozt pedig zsebben hordják a betegek. Súlyos halláskárosodás esetén használhatók, ilyenkor a fülbe helyezett füldugó a készülékkel egy zsinóron keresztül kapcsolódik.

Vannak fül mögé és a fülre szerelhető készülékek, ilyenkor a fülbe helyezett rész egy rugalmas csővel illeszkedik a fül mögötti részhez. A legmodernebb készülékek a hallójáratba illeszthetők , ez által kozmetikailag is jobban elfogadhatók a beteg számára.

Megelőzése

Megelőzésre csak a zajártalom által kiváltott nagyothallás esetén van mód. Fontos, hogy azok, akik zajártalomnak vannak kitéve munkakörülményeikből adódóan, munka közben viseljenek megfelelő védőfelszerelést. Káros hatása van a fülhallgatón keresztül hallgatott hangos zenének is (walkman, discman, MP3 lejátszók), ezek használata során kerüljük a nagy hangerőt.

Forrás: http://www.fulspecialista.hu/index.php?page=content&method=static&id=18

Szeged Gyerekvilág magánrendelő,
Újszeged, Fő fasor 53/B. földszint

Szeged SZTE Gyermekklinika, Koraszülött utógondozás és rehabilitáció,
Temesvári krt. 35-37.

Hódmezővásárhely Erzsébet Kórház, Gyermek osztály, Rehabilitációs részleg,
Dr. Imre József u. 2.

Makó Makói Kórház, Gyermek rehabilitációs szakrendelés,
Kórház u. 2.

bejelentkezés: 70-22-11-201